Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vér Tekercs

 ( A Vadászok Szövetségén belüli vérrokonsági kapcsolatok törvényei )

 - A Vadászok Szövetsége tudomásul veszi, hogy a tagoknak esetleg családi életük van, de az minden esetben csak másodlagos lehet, a klánhoz képest.

- A Szövetség nem tiltja, hogy a tagok gyermeket vállaljanak, de ebben az esetben a szülő(k) tudomásul veszik a Vérség Tekercsében foglaltakat, és azt, hogy ez ellen soha, semmiféle panasszal nem élhetnek.

- A Vadászok Szövetségébe születő gyermek automatikusan a klán tagja; ennek a ténynek minden privilégiumával, és kötöttségével. Többek között azzal, hogy aki ide születik, annak a szülei eleve lemondanak a gyermekük azon jogáról, hogy felnőttként szabadon válassza meg a lakhelyét, foglalkozását, vagy klánját. Aki a Vadászok Szövetségébe születik, az Vadászként is hal meg. Renegátként vadásztatik le minden, a klánt elhagyó egyén, függetlenül attól, hogy a klánba született, vagy belépett. Cserébe, a klánba született gyermeket a születése pillanatától megilleti az a védelem a klán részéről, ami bármely, felnőtt tagot – akkor is, ha a gyermek nem a klánterületen jön a világra.

- A Szövetség tudomásul veszi, hogy a tagoknak esetlen gyermekük lesz, de ez a szülő(k)nek semmiféle, klánbeli kötelezettség alól felmentést nem ad. A gyermekneveléssel járó plusz terheket a szülő(k)nek kell a saját erejéből megoldania; ebben a klán közössége segíthet, de semmiképpen nem köteles ezt tenni.

- Kivételt képez a fenti pont alól a terhes nőnemű, amúgy harcos beosztású egyén, de ő is mindössze praktikussági megfontolásokból, és nem jótékonyságiból. Amint az anya egészségi állapota újból lehetővé teszi, a szülés után újra visszaveszi az eredeti beosztását és kötelességeit, függetlenül a gyermeke életkorától és állapotától.

- A jelen kikötések alól a mestervadászok, egyedi, indokolt esetben, felmentést, könnyítést adhatnak, de egyáltalán nem kötelesek ezt tenni.

- A Vadászok szövetsége csak és kizárólag a klánon belül létező családokat ismeri el ily módon. A klánon kívül nincs család, még a létezésüket sem ismeri el a szövetség. Aki a Vadászok közé lépett, vagy született, annak a klánja az elsődleges családja, más nem létezhet a számára.

 

 

A gyermek születésétől 6 éves koráig kizárólag a szülei felügyelete alatt van – egyszerűen biológiai-pedagógiai megfontolásokból, hiszen ekkor a klán még semmiféleképpen nem látja hasznukat. Ugyanakkor, ezek a gyerekek semmiféle bevetésre, munkára nem foghatóak be, ilyen parancsot még mestervadász sem adhat a szülőknek. Ez nem jótékonysági megfontolás, hanem praktikussági: az ilyen korú gyermekek hasznavehetősége ugyanis nagyon csekély, ellenben a kudarc eshetősége nagy. Márpedig ez mindenáron elkerülendő.

Viszont, a szülők felelőssége, hogy az ilyen korú gyermekek:

- a klánterületet semmiképpen nem hagyhatják el (kivételt képez a katasztrófahelyzet, ha az egész klán költözik, vagy ha kifejezetten erre kap parancsot egy mestervadásztól).

- a klánterületen esetleg előforduló, külsős személyekkel semmiféle kapcsolatot nem létesíthetnek, az ilyen személyek meg sem láthatják őket. Egyáltalán, az ilyen korú gyerekek nem léteznek, csak a szüleik, és a klánvezetés felé.

 

6 éves korától 12 éves koráig tart a gyermek kezdeti felkészítése a Vadász-életre. Ekkor a gyermek egy, a mestervadászok által kijelölt kiképző, ÉS a szülők közös felügyelete alá tartozik. A szülők tudomásul veszik, hogy a gyermekük kiképzésre jár, és oda kötelesek elengedni; a kiképző viszont tudomásul veszi, hogy – az életkori sajátosságok miatt – a szülők iránti kötődés ekkor még meglehetősen nagy, ezért kellő rendszerességgel tájékoztatja a szülőket a kiképzés tartalmáról, menetéről, és a gyermekek előrehaladásáról. A tájékoztatással kapcsolatban a szülő(k)nek véleményezési joga van, befolyásolási lehetőségük NINCS. A kiképző köteles meghallgatni a szülők véleményét, de egyáltalán nem köteles azt figyelembe is venni. Amennyiben a szülőknek olyan kifogásuk merülne fel, amit a kiképzővel nem tudnak egyeztetni, akkor, ebben az életkori szakaszban, még joguk van valamelyik mestervadászhoz fordulni, az ügy rendezése érdekében. A kiképző a mestervadászokat is tájékoztatja nagyvonalakban a kiképzés tervezett tartalmáról és mikéntjéről, és a mestervadász módosító észrevételeit köteles beleépíteni a kiképzési tervbe.

Ebben az életkorban a kiképző és a szülő(k) közös felelőssége, hogy:

- a gyermek felügyelet nélkül ne hagyhassa el a klánterületet;

- idegenekkel beszélgetésbe, információcserébe ne, vagy csak szigorúan felügyelt körülmények között bonyolódhasson.

Az ilyen korú gyermekek éles bevetésre még nem; próbatételre, vagy kisebb jelentőségű hírszerzési akcióra viszont küldhetők. A kiképzőnek mindig gondosan mérlegelnie kell, hogy a tanítványa felkészült-e már az ilyen akcióra, mindig ki kell kérnie egy mestervadász véleményét egy ilyen küldetés előtt, és tájékoztatnia kell a szülőket. A szülőknek véleményezési joga van, vétójoga nincs; a mestervadász viszont indokolt esetben megtilthatja az ilyen korú gyermekek bevetésre küldését. A kiképző személyes felügyelete alatt végrehajtott gyakorlat nem minősül bevetésnek, még akkor sem, ha az a klánterületen kívül történik, így arra az esetre a fenti kikötések nem vonatkoznak.

A gyermek ezen életszakaszában a kiképző felelősséggel tartozik a klán felé a tanoncáért, mint egy leendő Vadászért, és felelősséggel tartozik a szülő(k) felé, mint a gyermekük oktatója, hiszen az ifjonc még nem számít önálló lénynek. A szülők felé fennálló kötelesség kimerül a tájékoztatási kötelezettségben; minden további együttműködés csak adható, de nem kötelező, a kiképző részéről.

Senki nem lehet a saját, vér szerinti gyermeke, vagy az általa nevelt idegen gyermek kiképzője. A szülőnek a kiképző személyének kiválasztásakor véleményezési joga van az erről döntő mestervadász felé, de azt a mestervadász nem köteles figyelembe venni. Mindezekkel együtt a lelkiismeretes, felelősségteljes vezető megfontolja a szülők esetleges észrevételeit, mert hatékony kiképzés ebben az életszakaszban csak a szülő(k) és a kiképző között fennálló töretlen bizalom és együttműködési készség esetén képzelhető el, és ennek alapfeltétele, hogy mindkét fél elfogadja a másik szerepét a gyermek képességeinek formálásában.

 

12 éves kortól a gyermek kiképzésének új szakasza kezdődik: ekkortól kezdve a szülőknek semmiféle véleményezési, beleszólási joguk nincs a kiképzés tartalmába, vagy menetébe. A gyermek innentől a kiképzések alatt kizárólag a kiképzője belátása szerint tevékenykedik, a szülő(k)vel, gyermekként, kizárólag a szabadidejében tart kapcsolatot. A kiképző a kiképzés semmiféle vonatkozásáról nem köteles tájékoztatni a szülőket, ám belátása szerint megteheti azt. Ez a kitétel vonatkozik a kiképzés kezdetére, időtartamára, vagy befejezésére IS: az ilyen korú gyermek szülője(ei) köteles(ek) elfogadni és tudomásul venni, hogy amikor a gyermekük nincs velük, akkor a kiképzőjével van, és annak felügyelete, felelőssége alá tartozik. Ugyanakkor, az ilyen korú gyermek kiképzőjének kötelessége gondoskodni arról, hogy a kiképzés valós befejezésekor a gyermek ténylegesen a szüleihez térjen vissza, hogy bármiféle, a szabadidőben történő tevékenységet a szülők még felügyelni tudjanak. Hasonlóképpen, a kiképző felelőssége, hogy a gyermek a kiképzések között elegendő pihenőidővel, szabadidővel rendelkezzék, a megfelelő fizikai-szellemi regenerálódás érdekében. A pihenőidők kezdetét, végét és időtartamát a kiképző saját hatáskörében szabhatja meg, a kiképzések tartalmának függvényében; abba a szülőknek semmiféle beleszólásuk nincs. Ebben az életszakaszban a gyermek kiképzése alatt kizárólag a kiképzője, a szabadidejében pedig kizárólag a szülei felügyelete alatt áll, ők kötelesek gondoskodni arról, hogy:

- ha a gyermek elhagyja a klánterületet, akkor azt csak felnőtt tudtával és engedélyével tegye;

- egész éjszakára a gyermek nem hagyhatja el a klánterületet, kivéve, ha ezt a kiképzője egy gyakorlat, vagy kisebb bevetés részeként így rendelte el.

Az ilyen korú gyermekek bevetésre küldésére viszont ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a megelőző korosztályéra: csak mestervadász engedélyével, és a szülők véleményének meghallgatása után küldhető ki éles feladatra a gyermek. A szülők véleményét itt sem kötelező figyelembe vennie a mestervadásznak, erről saját belátása szerint dönthet.

 

Különleges szabály: egy mestervadász sem dönthet a saját gyermekeit érintő, ilyen jellegű kérdésekben, akár a kiképzőnek, akár a szülő(k) mindig olyan vezetőhöz kell fordulniuk bármiféle, a gyermek kiképzését és bevetésre küldését érintő kérdéssel, aki a lehető legtávolabbi vérségi kapcsolatban áll a gyermekkel, és velük.

 

16 éves kortól a gyermek a klán szempontjából nagykorúvá érett; innentől kezdve a szülőknek a kiképzésbe, szolgálati beosztásba, bevetésre küldésbe semmiféle beleszólásuk sincs, és a fiatal szabadidejének is csak azon részére tarthatnak igényt, amelyet ő meg kíván osztani velük szabad akaratából. A fiatal innentől az egyszerű újonc beosztás szerint ítéltetik meg; jogai, kötelességei, beoszthatósága, mind az ezen kasztra vonatkozó előírások szerint van megszabva. Az alapos, kora gyermekkortól végzett kiképzés miatt a klánba született újoncoknak lehetőségük van egy rövidített alapkiképzést választani, ami után rögvest orientálódhatnak az általuk és a kiképző által közösen kiválasztott kaszt felé. A kaszt-kiképzések megindultával a kiképző és a tanonca hivatalos kapcsolata véget ér, és onnantól az adott kaszt kiképzési módszere szerint folytatódik az immáron teljes jogú klántag ki- és továbbképzése.